Bodnár Bálint: Kisvárda környéki népmesék. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 17. Nyíregyháza, 1980)

nénjét« őt is feleskette a kardja markolatjára, hogy 6 mentette meg a haláltól. Ez alatt az idő alatt Jancsi leszedte a sárkány nyelvének a hegyeit, U meg lefeküdt pihenni. Slaludt, ő is meg a három vadja is. A Veresálnok vitéz odament, leszedte a csonka nyelveket, látta hogy Jancsi alszik, meg a három vad is. Jancsinak elvágta a nyakát« így ü nyugodton elment haza. Egyszer a három vad közül a medve felébredt. Xátja, hogy a gazdájának el van vágva a nyaka. Belerúgott a farkasnak a lábába, ugy hpgy eltört. Pofonvágta az oroszlánt is, mondta nekikt - Lássátok, elaludtunk, megölték a gazdánkati Na most tanakodtak, mitévők legyenek, mit csináljanak? Beszaladtak az erdőbe. Ahogy ott szaladgáltak, jött rajok szembe egy kigyő. Kérdezték tüllet - Hit viszel? - Forrasztó füvet meg élesztő vizet. - Adjál nekünk belőle egy kicsit! - Nem adok én, mert olyan kicsi jukba kellett bemenni érte, mint egy egérnek. Azt mondja a farkas a medvének: - Szaladjunk elere, lessük meg, merre jönt Neked jő nagy talpad van, ha utolérjük, te rátoppantol a fejére. Mikor szisszenten! fog, én kikapom a szájából, oszt elszaladunk« így is történt, ahogy megbeszélték. Mikor visszamentek a gazdájukhoz, összeforrasztották a nyakát, felélesztették. Mikor felült, azt mondjat - Jaj de elaludtam! Azt mondja a medve» - El bizon, ha mink itt nem vagyunk, elaludtál volna te örökre. Mikor felélesztették, akkor látták,hogy a nyaka fél14.