Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Tiszabüd a Tiszántúl északnyugati részén feküdt, 8nállősága utolsó idegében Büdezentmifaály,Hajdúnánás, Polgár, Tiszadada és Tiszalök községek voltak a szomezédai» Területe: 7 745 k*u 1» fedezet A kézség neve A község nevének eredetére vonatkozóan faiteles adatunk nincs, de van kétféle magyarázatunk: Az egyik szerintök a sző egyértelmű" a "bő" vagy "gazdag" szőval, illetve egyező a bőség, vagy gazdagság fogaiméval. A szótár szerint Bőd a régi magyar nyelv - "d" kicsinyitő képzőjével ellátott sző. Az ujabb magyarázat: "A török méltőságnóv bag — báj közszőből lett magyar Bő - Bü «ssemélynév - d kicsinyitő képzős származéka". A régi faiteles iratokban a község neve több formában található: 1215-ban Bud 3 1265-ben Buud, Bud 4 1280-ban Beud, Bewd, Bwd 5 1322-ben a Beud névformát a "munustura

tt céviárulékkai toldották meg. 1324-ben Buümonostura * fi 1325-ben Budmonostora 1332-ben Bed • 1335-ben Bod 10 11 1347-ben Bewdmonustra J

"*12 1349-ben Budmonoslawra 11 1349-ben Bődmonostor •-' 1397-ben Beud i4 :5.