Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

ok. Erdélyt felszabadítják. Vasvári csapatában bihari paraszt huszárönkéntesek, udvarhelyi, várad! önkéntesek és a hozzájuk csatlakozd bécsi halálfejes légió diákjai harcolnak. , Vasvárit makacs betegsége ágynak dönti. Egy öreg székely nénike ápolgatja, gondoskodik róla Jósikafalván. Jósikafalva, mint a Havas legtöbb lakott része, csak kis település volt; utcasorral nem rendelkezett, a dombokon, hegyoldalokon egy-egy ház. Vasvári sátrán piros zászlót lengetett a szél. Amikor annyira megerősödik, hogy csapata élére állhat, elbúcsúzik jótevőjétől, aki megjegyzi: "Kár ilyen szép szőke, kékszemű fiatalembernek elmenni a biztos halálba." Megindulnak a végzetes, ismeretlen völgyszoroson fölfelé, abban a reményben, hogy találkoznak segitőcsapattal. 1849 július első napjaiban Bem parancsot ad ki a román lázadók ellen, de amikor értesül a cári hadeereg betöréséről, ezt visszavonja és futárt küld Vasvárihoz,hogy ütközzenek meg a románokkal. Vasvári az üzenetet nem kapta meg. Hem tudjuk, hogy árulás, vagy vétkes késedelem történt. A körülbelül 500 főből álló sereget a félelmetes erdő és a leselkedő ellenség veszi körül. Felmentő, segitő sereg nem érkezik. Vasvári a következőket Írja: "A csatatér színhelyére jöttem háromhónapos betegeskedésem után,hogy ha halnom kell, együtt haljak meg beteg hazámmal, vagy ha a hon meggyógyul, engem is gyógyítson meg az öröm. Itt járok a nagyszerű látvány piacán,vizsgálom a haza embereit és gondolkodom. Ittlétem olyan, mint Pliniusé az Aethna kitörésének rémjeleneténél." Csak a jövőbe látó nagy elmék képesek ilyen drámai jóslásokra. Julius 5-én reggel elhatározzák a visszavonulást. Vasvári és tiszttársa Buzgó László őrnsgy tapasztalják, hogy keresztbe döntött fák, kőtörla90.