Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

7. fejezet BUdlek az 1848-as szabadságharc Idején Vasvári /Fejér/ Pálról a község nagy szülöttéről 1826. július 14-én született Vasvári /Fejér/ Pál Bűdön. Édesapja Fejér Pál gör. kat. lelkész /aki 1821 május 9i-én irt először a budi anyakönyvbe/. Az újszülött fiu a keresztségben apja nevét örökli. Az anyakönyvi bejegyzésből - amit a budi g. kat. egyház őriz - megtudjuk, hogy a keresztelő pap: Petrassovits János venceellői lelkész /gör. kat. lelkész soha sem kereszteli saját gyermekét, mindig vendégpapot hivnak meg erre a szertartásra/; az édesanya: Méhay Erzsébet. A keresztszülők: Lupess István /1804. máj. 8-ig budi lelkész volt/ és Keresztesy Anna. Sokáig vita folyt Nyirvasvári és Büd között, mindkettő saját szülöttjének vallotta. Az anyakönyv, amely a gör. kat. parókián ma is látható, elég bizonyíték arra, hogy Büd a maga szülöttjének tekintse. Kár volt ezen vitatkozni, mindenki születik valahol, Vasvári pedig nemcsak BUdé és Nyirvasvárié, hanem az egész nemzeté. 1827 novemberében a Fejér-család Nyirvasváriba költözik. Hogy mi készteti őket az aránylag jó anyagi lehetőséget biztosító budi parókia elhagyására, nem tudjuk, Valószínűleg a nagykárolyi gimnázium /piarista/ és a nyírcsászári gör. kat. lelkész közelsége, /aki testvére volt Fejér Pálnak/. A kis Pál gyermekkorát Nyirvasváriban töltötte. Az elemi iskolai tanulmányok után a nagykárolyi piarista gimnázium diákja lesz. A paptanárok lelkiismeretes munkájuk mellett magas mércét állítanak és Így is az eminens diákok 86.