Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Milyen terhek is nehezedtek az Urbárium szériát a féltelkes - 14 holdas - .jobbágyokra

? Évi 26 napos robot két marhával, vagy 52 nap robot gyalogosan. Az évi árenda 1 Ft, 1/2 itce vaj, 1 kappan, 1 csirke és 6 tojás. A ne

gyedtelkesek telki állománya fele a féltelkeseknek és mindennek a felét adják, amit s féltelkeseknek adniok kell, de az árenda marad az 1 Ft. á házas zselléreknek földjük nincs, évi 18 napi kézi rcbo~ tot teljesítenek és 1 Ft árendát fizetnek. A háznélküli zsellérek tartoznak a földesúrnak évi 12 napi kézi robottal. Földjük nékik sincs. Köteles a jobbágy mindenféle termésének a kilencedét földesurának beszolgáltatni. Kivételt képez a házhelyen, kertben termelt vetemény. Kilencedet ad évi kecske, bárány, méhszaporulatából, a ken« dérből, valamint a lenből. Ezeket mind természetben kell fizetnie, pénzt a földesúr nem követelhet helyette. Közös szolgáltatások; Harminc telek /Bűdön közösen, mert még az összeirottaké sem éri el a 30 telket, ezért is nevezik közös szolgáltatásnak/ évi 1 bor jut, vagy &z, állst helyett 1 Ft 30 kr-t fizetnek. Ha a földesúr nősül, vagy a birtokos asszony férjhez megy, akkor a féltelkes budi beszolgáltat 1 csirkét, 1 kappant, 6 tojást 1/2 itce kifőzött vajat. A negyed és nyolcad telkesek ennek megfelelő hányadát. A pálinkafőző fazékért, égetett borért évi 2 ft-t tartoznak fizetni, szintén az uraságnak. Még nincs vége a szolgáltatásnak, mert ha a földesúr háború esetén fogságba esett, akkor a jobbágyai pénzbeli segitséget tartoznak adni a kiváltásához. Ha a jobbágynak nincsenek utódai* kihal a családja, akkor minden ami utána marad a földesúrra száll. A szökött jobbágy javai is a földesúrra maradnak. A királyi kamara szabadköltözködési! jobbágyai Bűdön: 63.