Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

öl, a fal vastagsága 3 suk." Ez a ránk maradt anyakönyvi bejegyzés, és az egyházközség második okmánya, az első, ami a paróchia megalakulásával vehette kezdetét, nincs meg. Kár, mert sok adatot olvashatnánk belőle az uj rátelepedést illetően. Szájhagyományból tudjuk, hogy a torony később épült a templomhoz. A román stílusban épült templom boltíves mennyezetű és téglából rakott. Nincs arányban az építmény hosszúsága a magassággal.A belvilágnak legalább három méterrel kellene magasabbnak lenni, hogy élvezhető legyen az ének, a beszéd. Valószínű anyagiak befolyásolták az épittetőket. 77 Határsértések, határviták BUd birtokosa ebben az időben a kincstári kamarához, Tokajhoz tartozik és az ispán parancsát kell végrehajtania. A két birtokos, szentmihályi részről a Dessewffyek, majd a későbbi budi földesúr, a Dogalyak között békesség volt, de annál gyakoribb a határsértés Szentmihály és Büd lakói között. Csaknem egy évtizeden keresztül azon vitatkoznak, hogy a Csődör Halom hová tartozik, a falun kívüli mezsgye is a békétlenség forrása. Büd közel ötven éven át puszta volt. Földjéből a szentmihályiak béreltek, árendát fizettek évente a tokaji uradalomnak. Az ujratelepült " község lakói bizonytalanok falujok határában. Az emberi gyarlóság, a kapzsiság - ez alól nem kivétel egyik sem - kiütközik a szomszédokból, a határvonulatát jelölő földkupacokat évről évre egy©ás kárára felhányják. Földhányások, hancsikok mutatták abban az időben, hogy egy-egy község meddig terjed. Ma a határ mentén árok 57.