Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

tő illat keveredett a fülledt meleggel - ekkor még anynyian voltak a templomban, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni - a gyengébbek, betegek féltek az ájulástól, rosszulléttől, szert kimentek. Jelentőségteljesen összenéztek a körülötte lévők, szabad utst engedtek neki, de megszületett a megmásithatstlan vélemény: "boszorkány". Nemcsak nőkre vonatkozott ez, akadt Bűdön férfi is, akinek "hatalma" volt a megrontott tehén tejének vi sszahozására. Mit mond az irodalom? x "... a megyeszer te me is emlegetett budi boszorkány, akiről ma is röpkéd a szállóige, amennyiben a szabóicsfármegyel ember vagy asszony, akire megharagszik és nagyon házsártosnak tartja, ma is elég gyakran használja azt a hasonlatot, hogy olyan, mint a budi boszorkány, vagy, hogy égeseék el, mint a büdl boszorkányt"— Tiszaeszláron 1732-ben folytattak le egy boszorkánypert, ebben találunk Bűdre vonatkozó anyagot: "... Septime testis Katharina Kun incola Eszlarienais annoruaciroit 37 ad 1 mum. Vajjá azon Tanú Horváth Mihályné ellen, hogy nagy erőtlekedésben lévén e Tanú Férjével orvosoltetásnek okáért fojsmodott a Bűdön lakozó Sajané nevű halót orvos Asszonyhoz, holottls midőn férje a Fatensnek /tanú/ nyavajáit beszéde áltel le irta volna, nevezett Sajáné mondotta ezen Fatens férjének, a Kgld Felesége ügyen meg gyógyul, de mostanában egy Asszony Kinskis közelebb született gyermekének keresztelője lévén, hogy e menyecske leanyatt Komaságban nem hivatta maga vágyódása szerént, egy Aaszonyt ugy megrontott, hogy megépüléséhez nem lehett reméneégh, mely beszédire ezen Asszonynak a Fatens52.