Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

búza /vetés/ 81 pozsonyi mérő /l pozsonyi mérő=l/2 hold/ árpa 25 p.m., zab 14 p.m., kézműves 1 /molitor= molnár/ Házhelyük nincs: Biró János /éves csordás/ Kerülő János Kocsis János /kommendes kocsis/ 71 Csordás András / " csordás/' A települtek, amint már emiitettük görögkatolikusok, a szomszéd község Szentmihály lakói többségében reformátusok. A valláskülönbség éles határt vont a két község közé.Nem házasodtak össze, nem keveredett a két falu. /Ma már nem feltűnő és nagyon gyakran előfordul, hocy a budi legény szentmihályi lányt vesz feleségül, vagy a ezentmihélyi fiu Bűdről nősül./ Az idősebbek között találunk sok olyan asszonyt, aki Tardosra, Timárra, vagy Hajdudorogra velő. A 1729. évi telepítést igazolja az a jegyzőkönyv is, amely 1728. Junius 12-én készült a szentmihály! lakos Ács János községi hites ember ellen. Gulyás Sámuel a kamara részéről udvarbíró és szémtartó, szintén szentmihályi lakos. A budi föld /a határ kétharmad része/ felügyelete, bérbeadása őt illette meg. Szokás szerint "mióta az emberek emlékeznek" Szentmihály bérelte.A szederkónyiek"1728. Szentgyörgy napja előtt, mintegy 2 heteddel" szántóföldet kértek a budi határból. A jegyzőkönyv nem emliti, hogy Gulyás elutasította volna őket, de arra kell következtetnünk, mert Ács János hites emberrel tárgyaltak, "aki ki ment velük a budi romig füjárni". Az a véd Ács János ellen, hogy a "budi predium földjét idegen megyében lakó embereknek titkon és minden sziv nélkül elkommendálta" és ki is adta. Kaszálót is Ígért, ha szántanak neki. A legjobb földet mutatta a szederkényieknek, biztatta őket a szántásra, 3-tól l-l napi szántásért. A szentmihályiak 50.