Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

BEVEZETÉS Köztudomású, hogy Tiszavasvári két különálló községből létesült. Az idők folyamén, egy két évtized múlva az itten élők hallomásból,vagy akkor már csak talán a könyv» tárban fellelhető, a község múltját felelevenítő helytörténeti kötetekben emlékezhetnek erről, hogy évszázadokon keresztül külön életet élt a két falu:Szentmihály és Büd. A két község múltja, története a szoros egymásmellé település következtében haeonlő. Természetesen mások a szereplők. Akad közös földesúr is. Amikor elnéptelenedik Szentaihfly, akkor Büd foglalja el a szomszédos határrészt, vagy amikor Büd pusztává lesz, Szentmihály gazdálkodik a budi határban. Gombás András

,

; Lapok Tiszavasvári történetéből I. Büdszentaihály története cimU kötetében részletesen foglalkozik az elemi eeapásokkal. /pl. árviz, aszály, mostoha időjárás, a lakosság zaklatása/. Ha Szentmihályt aszály sújtotta, vagy viz öntötte el, természetes, hogy a néhány kilóméterre lévő budi határt is ugyanaz a kár érte; lakosai ugyanúgy menekültek a török-tatár seregek elől* Ezeknek az eseményeknek ismétlésétől tartózkodtam. He számítson az olvasó izgalmas regényre. Több oldalon talán nehézkes az olvasás, a korabeli helyesirés és fogalmazás miatt. Lehetett volna gördülékennyé tenni, de akkor nem érzékelnénk a kort és annak Írásbeli kultúráját. Az érző, gondolkodó ember tudni akarja, kik is voltak Ősei, mennyi üldöztetés, szenvedés, nélkülözés árán maradt fenn az a közösség, amelynek ma ő is - nyugodtan 3«