Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

nács, hogy ezen dologban Büdszentmihállyal egyetértőleg jár el. "Felvétetett Tiszabüdön a Falusi Tanácsnak .1919. április 22-én délelőtt 11 órakor tartott gyűlésén. Jelen voltak: Kozák György elnök és a Falusi Tanács összes tagjai,továbbá Draviczki László, mint jegyző, mint jegyzőkönyvvezető, továbbá Dunai járási gazdasági biztos. 22. Ft/1919. Az elnök a gyűlést megnyitván előadja, hogy a mai gyűlésen megjelent Dunai járási gazdasági biztos is, ki azért jött ki, mivel a büdszentmihályi proletárok a direktóriumhoz kérvényt, illetve panaszt adtak be, azért, hogy a tiszabüdi proletárok nem akarják megengedni, hogy a Dessewffy birtok tiszabüdi részén arassanak, tehát ezen panasz alapos voltát akarja megvizsgálni* Dunai gazdasági biztos előadja, hogy a községi jegyzőtől és az intéző bizottságtól beszerzett információból meggyőződést szerzett arról, hogy Tiszabüd község határából 4000 hold viz alatt van, s csupán 180 hold azon őszi vetés, amelyen a tiszabüdi 230 pár arató arathat, tehát nem lehet igaz a büdszentmihályi proletárok azon állítása, hogy mig Büdszentmihályon egy pár aratóra 2^3 hold vetés jut, addig a tiszabüdiekre 2 hold. Tanács hajlandó ugyan lemondani az idei gaüd*yági évre a Dessewffy féle birtok szorgalmatos! részén, az országúttól keletre lévő részéről, de csak ugy» ha Tiszadada szintén átengedi a Kálvin tanyát." /132/ A Falusi Tanács tovább nem működhetett, mert a románok 1919. május 5-én megszállták Tiszabüdöt is. A faluban csend, senki nem mer mozdulni, csak hallgat és figyel, hogy mi lesz ezek után. Hallottak arról.. 135.