Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

sát, tanács kihirdetni rendeli, s előre is megállapítja, hogy a háztelkek kihasitására sürgős szükség van, s mivel a hangulatot ismeri, a kisbirtokok kihasitására is. "Felvétetett TiszabüdÖn, a Falusi Tanácsnak 1919. április 18-án tartott ülésén. Jelen voltak:Kozák György, korelnök, Macsuga Kálmán, Munkácsi András, ifj. Orosz András, Majoros Ferenc, Zajácz Miklós, Zs. Kerékjártő János, ifj. Szabó János, Lakatos Mihály, Kopasz Ferenc, ifj. Bagdi Károly, Eperjesi György, Csuzda Kiss József, Hegedűs István, Hammel Jenő, Szép György, Torna Gy. András, Kovács Mihály, Vokrszki János, Tóth Mihály,Csépes Mihály és Kiss János tanácstagok. Draviczki László községi jegyző, jegyzőkönyvvezető, és Papp István főbiró. 6. Ft/1919. Intézőbizottság jelenti, hogy a legelő lovak őrzésére ezideig csikós nem volt, mivel a lovak felügyelet nélkül legelnek, s a csordán lévő állatokat sem lehet tőlük megőrizni, Papp R.János csordás bejelentette, hogy ha a lovak tovább is igy szabadon járnak, ő felelősséget a gondjaira bizott állatokért nem vállalhat, s igy állásáról lemond, ha csikóst nem fogadnak. Többször tétetett közhírré, hogy aki csikós akar lenni, jelentkezzék, de egyedül Ortó András jelentkezett, aki hajlandó elvállalni darabonként félvéka gabona, és 10 korona készpénz ^ellenében. Mivel más nem jelentkezett ezen állásra, ezért tanács egyhangúlag elfogadta az 1919.évre csikósnak Ortó Andrást, az előbb irt bérért, és ugy, hogy a lovak számát 150 darabig biztosítja olyan formán, hogy ha ennyi nem lenne a ménes, mindazok, akik külön legeltetnek minden lóért, amelyik nem vak, tartoznak a pásztorbért befizetni. 131.