Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

val, illetve a cédulaosztáskor. A sertések közül a multévi születésűek, és ennél idősebbek minden darab egy számot, a folyó évi születésűek közül minden két darab egy számot tesz. A cédula osztáshoz bizalmi férflakul kirendeltek első >napra Csordás Péter,második napra Lakatos Mihály, harmadik napra Vokrszki János, negyedik napra Tőth Mihály, ötödik napra Mihály György. , 16. Mt/1919. Mivel a kisgazdák tulajdonát képező közös legelőből a legelőtulajdonosok egy darab legelőt 6070 koronáért - adnak bérbe, és mivel a helybeli munkástanács a maga részéről nem akar ellenségeskedést kelteni, ezért a legelő maximális árát sem állapítja meg, hanem utasitja a járási tanáce helybeli tagjait, hogy a legközelebbi gyűlésükön a járásban tárgyalják el ezt. 17. Mt/1919. Elnök bejelenti, hogy B. Szabó Jánosné Tóth Erzsébet részére sürgős épitkezésre, mivel háza öszszeomlóban volt, kiutalta a tiszabüdi hitelszövetkezetben lévő 62 korona betétjét. Tanács jóváhagyólag tudomásul veszi. 18. Mt/1919. Tanács gyűlés megbizza Kozák György elnököt, hogy sürgős szükségletre nagy szükség esetén utaljon ki a betét tulajdonosoknak a betétjéből, s ezt a munkástenács legközelebbi gyűlésén jelentse be. 19. Mt/1919. Kozák György elnök bejelenti, hogy Oláh Tibor nagybirtokos gazdaságában 11 darab mustra ökröt, mely gazdasági munkára teljesen hasznavehetetlen, mivel sem a községnek, sem a járásnak nem kell levágásra, eladtak az ő és több munkástanácstag jelenlétében. Budapestre eladták 26.076 koronáért, ebből a gazdaság részére kiadatott 200 kg. répavetőmegra 5.600 korona, 5 szekér szalmára 4.000 korona, gazdasági szükségletre, cselédekre, nap126.