Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

több faluban,nagy lelkesedéssel fogadták a háborút. Szólt a harang - még éjjel is harangoztak - csoportokba verőd­ve daloltak: "Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tiéd soha Bosznia..." A szentmihályi állomáson vagoniróztak. Tehervagonok­ban szállították a bevonulókat Nyíregyházára, Debrecenbe és Miskolcra. Anyák, apák, feleségek, testvérek és gyer­mekek érzékeny bucsut vettek szeretteiktói, akik Ígérték, hogy őszre itthon lesznek, mire lehullanak a falevelek befejezik a háborút, ősszel már néhány család az elöljá­róságon keresztül értesítést kapott, hogy "hősi halottja van". Felocsúdott a nép, állandó rettegésben, bizonyta­lanságban éltek azok a családok,ahonnan hiányzott valaki, vajon vissza jön-e, él-e még? Mikor leez már vége? A be­vonulók száma meghaladta a 250-et, akik közül 56-en már nem tértek haza. A reménykedő anya nem hitt az értesítés­nek, élete végéig várta a fiát, várta haza. Esténként a petróleum lámpát lefekvéskor leszitotta, nem volt szabad eloltani,hadd legyen világ,mert ha éjszaka érkezik, tud­ja, hogy várnak rá. Volt olyan ház, ahol minden vasárnap délben teritettek az asztalon "a távol levőnek" is: "le­gyen Ő is közöttünk". A Hősök Kertjé-ben ma is áll egy egy Japánakácfa az elesettek emlékére. Halottak napján még ma is egy-egy vi­rágcsokorral diszltik a fatörzseket. Balogh Ferenc, született: Tiezabiid,1896, nőtlen, 11 honv. gyalogezred, rendfokozata: honvéd, elesett az orosz fron­ton 1916. augusztus hóban. Barna Mihály. Tiszabüd, szül. 1892.,nőtlen, 11. honv. gy. e. t honvéd, orosz front 1915. Bákal Ferenc. Tiszabüd, szül. 1885.» nős, 65. gy. e. gya­logos, orosz front 1914. nov. 118.

Next

/
Thumbnails
Contents