Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

Imre pedig a pristáldusnak tartozék és adjon az ellenfelének 15 pondttst.* ^' Kandra Kabos

. a Regestrum értelmezője a latin szöveg "uilla Bud"-je alatt Büdöt érti, illetve Tiszabüdnek adja az elsőbbséget, nem pedig Hernádbüdöt sejti a név mögött, A bíráskodó Leaták, "az urok" neve,valószínű a falu akkori adománybirtokosa, vagy részbirtokosa. Bűd községről,mint lakótelepről.egy 1265. évből származó okirat is megemlékezik. Ebben a község neve Buud ' ' Tárgya egy birtokrendezési ügy.Meghatározzák a Lök /Luk/, Rázom /Raazon/ és Büd /Buud/ községek közötti határt. Itt meg kell említenem, hogy Rázom abban az Időben az akkori viszonyokhoz mérten elég népes község volt. Később ismeretlen Időben és körülmények között pusztult el. A volt rázom! határ két község között oszlott meg. Dada és Lök gazdagodott vele. A község neve ma is szerepel, mint határnév, dűlőnév. A tiszalöki erőmű építéséig Tiszalök községhez tartozó tanya volt ott. A Keleti Főcsatorna földmunkálatainál megtalálták a volt község"putriházainak"•,• a maradványalt. A helyszínen tartózkodó régészek véleménye szerint a lakosság elmenekülhetett és kirabolta a falut, vagyis elvitte az értékesebb építőanyagot. Pontosan megtudták állapítani, meddig terjedt a község, hol volt a temető. Településre alkalmas helynek kellett lennie. Kik voltak a megye első birtokosai? Az Árpád-kor első századában az ország nyugati részén lévő birtokokat adományozták a nyugatról beköltözött jövevénylovagoknak. Szabolcs területe »kkor még nagyrészt várbirtok volt/

26 Szabolcs- ős Szatmár megyében, sok településnek, de 11.