Lapok Tiszavasvári történetéből 2. Tiszabüd története. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 16. Nyíregyháza, 1980)

öd részével Is .számoltak. Bepillantást nyerünk a falu XIX, század első harmadának gazdasági életébe. Az összeírásba» törekedtek a tárgyilagosságra, mert az egyik tisztviselő mindig más megyéből jött. A szomszédos községről hasonló összeírás nem maradt fenn. Talán azért,mert nem volt kamarai birtok? 1837. "Büd magyar falu, Szabolcs vármegyében Tokajhoz dél-nyugatra 2 mérföldnyire. * 91 r. /rom.kat/ 1145 gör» kat. 79 ref. 4 evang. 8 nem egyesült óhitű /görögkeleti/i 61 zsidó lakos, gör. kath. anyatemplommal. Határa gazdag termékenységü fekete homok,legelő

je 6000 holdat foglal el, de ezt az árvizek járják, e az itt lévő posványos erekben 100.000 kéve nádat vághat évenkint; szőlőskertjei vannak, Van 29 2/8 első osztálybeli egész telke, s ezenkívül 2160 hold majorsági szántóföldje. F. u. /földesurai/ 5/6 Dogaly de Büd, a többiben gr Dessewffy, Oláh." 102 Rosszul volt tájékoztatva Fényes Elek, mert itt igazán nincs fekete homok, még sárga sem. Igenis kötött a talaj, különösen a réten. Nehezen munkálható fekete föld. Egész telkes /28 holdas/ jobbágy nem volt Bűdön, csak fél telkes, és attól kisebb.Túlbecsült a község határa is, mert 7747 hold az összes, ebből nem lehet 6000 hold legelő, 2160 majorsági föld /hold/. Az viszont igaz, hogy nádat vághattak amennyit bírtak, mert még az 1799-es térképen is láthatjuk, hogy a község szélétől Polgár felé mindenütt viz és viz, csónakkal közlekedhettek Polgárig. Köztudott i hogy 1846-ban Széchenyi István Dobnál kezdi meg a Tisza szabályozását, ez közvetlenül érintette Büdöt is

B mert amikor 1852-ben befejezik itt a munkát, kisebb a veszély,- "nem jár fel annyira a Tisza". Büd jobbágyai és a birtokos Dogaly között hosszú ideig nem volt nézeteltérés. Dogaly a szomszédos földesurakkal sem pereskedett. 99.