Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

két óra alatt rendláb

ba. 3-4 óra alatt pedig rendlábból boglyába rakja a szénát. A szénamunkák során a kaszával, villával való munkát férfi, a gereblyével valót pedig i az asszony végzi, de előfordul, hogy az asszony gyűjt vagy boglyáz villával. Kinn a mezőn nem főztek, hideget ettek, vagy a családból valaki kivitte a meleg ételt. Gyalogosan jártak ki a kaszálóra, éjjelre mindig hazajöttek. A szénát gyűjtés után igyekeztek minél hamarabb behordani, hogy a következő fű nőjön és a széna tető alatt legyen. He nem esik az eső, a kaszálástól számított 3-4 napra beszállítják a szénát. A behordás szekérrel történik. A szekérre való rakodáshoz a kaszálón két ember kellett, egy adta fel a szekérre, egy pedig igazgatta, rakosgatta a szekéren. Ha a kaszáló egy darabban volt, egy nap alatt behordták a szénát, de ha több darab volt, ahány darab, annyi nap alatt hordták be. Az otthoni rakodáshoz három ember kell, egy a szekérről rakja le a földre* egy a csűrbe, depóba vagy boglyába rakta, egy pedig igazgatta. SzénahordáBra az igásszekeret használják, melyet hosszában és szólességében a vendégoldal told meg. A vendégoldallal felszerelt szekérre a szénát hordókötéllel kötik le. A kötelet csigával vagy bakkai húzzák feszesre. Egy vendégoldallal felszerelt kétlovas kocsi 5-lo q szénát visz el, két ökör ugyenannyit, lo q-nál többet nehezen tudtak felrakni a szekérre, ezért a négyökröB szekér is csak I0-I2 q szénát vitt el. Hordáskor a szekér négy sarkára Bzénóból szarvat csinálnak

: mikor a ezéna rakásával a sarokhoz érnek, egy villányi szénát összegöngyölítve raknak oda, hogy erősebben tartson. Ezt a rakomány magasságában 25-3o cm közönként megismétlik. Attól függően, hogy mennyi szénát raktak a szekérre, van 3-4-5 szarvú