Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

náltak fel. Főleg téli hónapokban heteken keresztül szerepelt a burgonya a parasztemberek étlapján. Fogyasztották sütve, főzve, levesként vagy hússal, főzve és darálva. Táplálkozásban betöltött azerepe még napjainkban la növekszik. "Nem ritka, hogy egy-egy háziasszony a burgonya 15-20 féle elkészítéséről, felhasználásáról tud szá44 , mot adni." /A burgonya táplálkozásban betöltött szerepének részletes bemutatásától eltekintek, hiszen e kötetben feldolgozása megtörtént./ d. Napraforgó A korábban ismertetett kapáenövényekhez hasonlóan a Nyírség, ill. Szabolcs-Szatmár megye területe már a 19. században fontos szerepet töltött be a magyarországi napraforgótermesztésben. J A korabeli statisztikai felmérések utalnak arra, hogy Magyarország keleti homokos területein átlagtermése tekintetében a napraforgó megelőzi a gabonaféléket is.Itt ugyanis, ha a gabona 5 köbölt terem, a napraforgó 15 köböl termést hoz. Területünk szempontjából is fontos az, hogy Selmeczi Kovács A

. a magyarországi napraforgótermesztés történetét vizsgálva "országos fellendülési szakaszokat" mutat ki. Adatai szerint az első szakasz az első világháború éveire, a második az 1929-ee világgazdasági válság idejére esik, a harmadik Bzakasz pedig az 1945/46-os évekkel kezdődött. Selmeczi Kovács A

. a napraforgó európai elterjedését és Magyarországon való meghonosodásét vizBgálva a szabolcs-szatmári területek fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a megyei feldolgozások a 20. százsd elejére róvilógitva azt állapítják meg, hogy a dohány és burgonya mellett nem kiemelkedő, de a répához, tökhöz, káposztához, dinnyéhez hasonlóan jól ós bőséges termést eredményezően termeszt-