Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)
te a 40-45.000 forintot, az ugyanilyen területen termesztett málna tisztajövedelme pedig az 50.000 forintot./ A málna és a dohány Nyirlugoson kialakult sajátos együttermesztését azzal magyarázzák, hogy a dohány munkái akkor kezdődnek el, amikor a málna szedése már befejeződött./ Az uradalmi dohánytermesztés idején a termesztés szintere kizárólag a határ volt, az 1950-70-es évek között a kert és a határbeli szántóföld egyaránt szolgálta a paraszti termesztést. Az uradalmi földeken külön táblák voltak dohánytermesztésre kijelölve. Az uradalom megbízottja csak a táblák összefüggő területét jelölte ki, a nyilas okra, kisebb parcellákra történő beosztást a dohánykertéezek egymás között végezték el. A felosztott nyilas okat kicsóváz ták, kimeegyéz ték. Ha valamelyik kertész a földosztásnál hiányzott, annak a földjét is kijelölték, de arra különös gonddal vigyáztak, hogy mindenkié egyforma minőségű legyen. Mindig 8 föld minősége határozta meg,hogy hány parcella jutott egy-egy dohányosnak.Egyegy dohánykertéaz 6-6 hold dohányt müveit, s ehhez kellett megfelelő pa1án t o s-ágy a t. melegágy at készítenie. Ha több dohányos dolgozott együtt, a melegágyat is közösen készítették, 8 annak gondozását egymást váltva végezték. A melegágyat külön is letakarták, a takarót molinó nak, hasurá nak nevezték. A palánt ok kiültetéséhez eorozó t. eoroló t használtak, ezzel érték el, hogy egyenesek, szabályosak legyenek a sorok. A munkafolyamatok sorrendjében az ültetés. palántázás után két héttel az első kapálás következett. Ezt a munkafolyamatot mindaddig időben végezték, amig a dohány ki nem hajtotta negyedik levelét.Speciális dohánykapát a faluban
