Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

magunk gazdálkodtunk -, mindenki tudta. A jószág volt a fontosabb, mert anélkül ezeken a földeken, az itteni nyiri hegyeken nem volt termés. A jószág volt a tőke, az hozta helyre a gazdálkodást." Adatközlőnk 1952-ben belépett a termelőszövetkezeti csoportba. Ekkor gazdaeági felszerelései mellett társult a közös gazdálkodáshoz 10 kh. földterülettel. 1953-tól - a szövetkezeti csoport ekkori felbomlásától - ismét saját földön gazdálkodó lett. Csekenyák Jánosnak 1979-ben 5 kh. határbeli szántója és 500 négysz.nagyságú ház mögötti kertje volt. E "ház mögötti kert"-ből 300 négysz.-öl kaszáló rét, ami az állattartást azolgálja, mig 200 négysz.-ölön konyhakerti növényeket termeszt. A határbeli földjeit a következő beosztásban használja: 1 kh. burgonya, 2 kh. tengeri, 1 kh. napraforgó és 1 kh. málna. 2. Csápenszkl Lajos gazdasága ; területe: 1945-ig 8 kh. A birtok a határ három nyomásában, viszonylag egyforma arányban helyezkedik el. Kis eltérésekkel ebből 2 kh. volt kalászos /rozs/, 3,5 kh. kapás /1 kh. burgonya, 1,5 kh. tengeri, 1 kh. más kapásnövény, de leggyakrabban ennyi terület csak rét és kaszáló formájában volt hasznosítható/, valamint 2,5 kh. ugar /amely az 192030-as évektől mér "szabad használatú" volt.Ehhez a birtokhoz szükséges volt 3 db. szarvasmarha, 2 sertés és 100-150 db. baromfi, amelyet rendszeresen biztosítani tudott. Adatközlőnknek /mint a felszabadulást közvetlenül megelőző időszak dohánykertészének, uradalmi dohányosának/ a földosztás eredményeként 17 kh. birtoka lett.