Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

A boszorkány tevékenységének egyik legfontosabb te­rületét alkotte az állatok megrontása, amelynek módjai i­gen változatosak lehetnek. Legtöbb állatrontó hiedelem kapcsolatban áll a boszorkány alakváltozásával. A boezor­kány sokféle alakot ölthet;változhat fekete macskává, kí­gyóvá, kocsikerékké, tüzes kerékké és ebben az alak­ban megy az istállóba, hogy megrontsa a tehenet, illetve hogy kiszopja belőle a tejet. "Láttam is kigyót, ami meg­szopta a tehenet. Odahivott a szomszédasszony, hogy néz­zem meg, ott szopta a kigyó a tehenet, a csecsét a lábá­hoz húzta, ugy szopta". /Oroszné, Csápenszki Julianna, 61 éves, gör. kat./ Az alakváltoztatással történő rontáson kivül a bo­szorkány megronthatja az állatot a saját alakjában is. Meg lehet rontani az állatot, ha erősen megnézik, vagy ha ért hozzá valaki, elég, ha "visszkézről" /kifordított tenyér­rel/ megsimítja a tehén hátát, már ettől is elmegy a tej. Az állat farkából levágott szőrrel is meg lehet rontani a tehenet. Azonban a boszorkány elveheti a tehén tejét, ak­kor is, ha nem is megy az állat közelébe, csak "meglopja annak a háznak az ereszét, amelyikben meg akarja rontani a tehenet" /letör vagy levág egy darabot az ereszből./ /Diczkóné, Jónás Ibolya 50 éves, ref. cigány/. El lehet venni a tejet az állat lábanyomának felszedésével is. A rontani tudó személy még az ágasból ie tudott tejet vará­zsolni; az ágast fejte meg, egy másik változat szerint ha az ágasba kést szúrt, abból tej serkent. "Megfeji még az ágast is, aki tud rontani. Vótak olyan pásztoremberek, a­kik olyan boszorkányosak vótak, hogy csak a szűrt felrak­ták az ágasra, mán jött belőle a tej." /Béniné/ Mint az előző adatból kitűnik, a rontáe gyakran kap­csolódik az úgynevezett tudós pásztorok személyéhez, il-

Next

/
Thumbnails
Contents