Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

a baromfinevelésre vonatkoznak, a tyúkültetés, keltetés sikerét biztosítják. Az ide tartozó szokások nagy részét ma is igyekeznek betartani, ^ bár cselekedetük inditéka valószínűleg nem a hiedelmekben való régi, töretlen hit. A tyúkültetés legalkalmasabbnak tartott időpontja többféle; egyesek szerint az újholdkor ültetett tyúk költ legjóbban,mások a pénteki napot tartják a legmegfelelőbbnek,ismét mások ezt éppen szerencsétlennek tartják. Csűrbe kiengedéskor, vagy hazahajtáskor kell ültetni,hogy egyszerre sok csirke legyen, illetve vasárnap délben,amikor az emberek hazafelé jönnek a templomból. Szerencsétlen lesz a költés, ha Gyümölcsoltó napján /márc.25./ vagy nagypénteken ültetnek tyúkot. Adatközlőim mindegyike által ismert hiedelem, hogy azok a csirkék, amelyek májusban vagy olyan időszakban kelnek ki, amikor a gabona elvirágzik /május vége/, ugy hullanak el,mint a virág szirmai. Az ültetés folyamatát a következő eljárások szabályozzák; egyszerre kell a kotló alá borítani a toiást, hogy egyidőben keljenek ki a csirkék. A fészekbe páratlan számú tojást tesznek, mert párosan nem sikeres a költés. Amikor a fészekbe borították a tojást, ezt mondták: "Fele kakas, fele jérce, ugy gyertek haza, mint este a csürhe.

,: /Makszimné, Fábián Mária, 77 éves, gór. kat./ Ha a gazdasszony sok kakast akar, férje kalapjából ültessen,a kötényből boritott tojásból sok jérce kel ki. 3ajiné Giber Anna 46 éves adatközlőm ma is, he kalapból ültet, magában mondogatja: "Mind kakas legyen, mind kakas legyen." Aki az évben még nem ültetett, ne adjon kölcsön ültetéshez tojást, mert kiadja vele a szerencsét a házból. Végül néhány helyen szentelt vizzel is behintik a kotló fészkét, esetleg kereszt alakban, hogy jól üljön a kotló és szerencsés legyen a költés. Amikor a kotlóst leülteti::