Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

takészités és megvenáégelés szokásának mágikus mozzanatairól: "A gyerekek összehívása, megvendégelése és lelocsolésa a jószág szaporodása okozta leplezetlen örömet, az új élet ünneplését, valamint a tejhozam gyarapítását célzó varázslatokat egyeaiti. A közös tálból lakomázó kis vendégek lelocsolása ebben a szokásösezefüggéeben az analógiás varázslat tipikus példája." * Az állatok egészségét biztositó eljárás a harmatsze dés és az állatok szentelt búzával való megetetése. Szent György nap hajnalán /április 24./az asszonyok a mezőn edénybe szedték a harmatot. Azt tartották, hogy ez a harmat megvédi az állatot a betegségektől. Elsősorban a tehennel itattak meg. •* Ezt a szokást azonban mar csak az idősebb adatközlők ismerik, ők is csak fiatal korukban hallottak róla. Lényegesen elterjedtebb és ismertebb a másik egészségvédő szokás. A buzaszentelés napja régen Szent György nap volt, ma már csak akkor tartják ezen a napon, ha vasárnapra esik. Ha Szent György napja hétköznapja buzaszentelést a közelebb eső vasárnapi misén tartják meg. Változás következett be a buzaszentelés módjában is. Régen a hivők körmenettel mentek ki a határba, ahol a pap a saját földjén megszentelte a zöld búzát. Szentelés után mindenki szakított belőle egy marékkal és hazavitte. Ma már a búzát a templomban szentelik meg. A szentelt búzát az asszonyok viszik haza, otthon a tehénnel, esetleg minden állattal megetetnek belőle egy-egy szálat. "Több helyen az emberek is megeszik, hogy egészségesek maradjanak." /Gébemé, Múlik Borbála, 74 éves, gör. kat./ Részben az állatok egészségét védi, részben a rontástól óv a tavaszi állatkihajtás egyetlen hiedelme. Régen az először legelőre menő állatok előtt lánccal kötötték át az istálló ajtaját, miközben azt mondták: "Legye-