Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

gyik igen fontos területe az állatok rontása vagy gyógyítása. Igy külön fejezetben foglalkozom a boszorkány személyével, állatokkal kapcsolatos tevékenységével, a rontás, haszonelvétel hiedelemkörével. A gyűjtött anyag bemutatására a következő fejezetek szerint kerül sor: I. a./ Az állatnevelés folyamata a hiedelmek tükrében /szarvasmarha/ b./ Baromfineveléssel kapcsolatos hiedelmek II. Az állatok termékenységét elősegítő hiedelmei: jsl?s napi szokásokban III. Az állatok megrontásával kapcsolatos biedelmekï a, / A rontó személy b, / A rontás módjai c, / A rontás meggyógyítása IV. Állatbetegségek, gyógyítása V. Hiedelemtörténetek A háziállatok nevelését, gondozását, hasznuk biztosítását kiterjedt hiedelem és szokáskör szabályozza, à legtöbb előirás a szarvasmarha és baromfigondozá3 körűi alakult ki, ami a szarvasmarhatartás jelentősegén tul azzal is magyarázható,hogy a tehenet,mint a legtöbb haaznot hozó állatot kellett legjobban védeni az ártó behatásoktól, s az állat zavartalan fejlődését, minél jobb tejhozamát mindenki igyekezett a racionális cselekedetekéi tul irracionális uton is elősegíteni. Hasonlóan fontom szerepet játszik a kisparaszti háztartásban az aprójószág,mivel ez biztosítja az évente két-három alkalommal sorrakerülő disznóvágás mellett a család folyamatos ellátását. A ló, sertÓB, juh szerepe lényegesen kisebb volt,, és ma is az a falu gazdasági életében. Igy alig találunl 2 olyan hiedelmet vagy hiedelemtartalmu szokást, amely