Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

rakat, kosárféleségeket találunk. Sok gyékényből kötött, lapoe formájú karikoeár, szatyor használatos ma is. Ezt a nők főleg bolti bevásárláskor használják, piacozésnál a vásárolt áruk vitelére. Űrtartalmuk kicsi, a bennük hordható súly nem nagy,Általában alsó karra húzva hordják, de kézben lógatva is előfordul. Több készül belőlük tengeri csuhéból, bolti spárgából, vékony, háncsolt vesszőből is. Különösen az utóbbinak neve továbbra is kosár

. Ennek a vesszőből készült kosárnak régebben volt egy általánosan el terjedt,ünnepélyesebb alkalmakkor használt fajtája/például ételszenteléskor, búcsúra menésnél, kórházban való beteglátogatáskor,stb./ a fedeles kosár vagy fedeles kas- ka. A fedeles kosár szája szélee, szegélye nem vízszintes, hanem közepe felé emelkedő vonalú, ugy hogy a kétszárnyú fedél háztetőhöz hasonlóan lejtős.A szatyrok legtöbbjét helyben, házilag készitették csak a legutóbbi 1dőben vásárolják boltokban. A fedeles kaskának nem volt helyben készitője, azt mindig vásárolták. A kosaras hordáshoz hasonló gyakori teherhordási mód Nyirlugoson a zsákos /tarisznyás/ teherhordási forma, l'e már nem készitenek házilag zsákot a faluban, de még több olyan zsák használatos a faluban,amit 30-50 évvel ezelőtt otthon házilag készitették. Ezek mind erős kenderzsákok. A régebbi készitésü kenderzsákok keskenyebbek ée hosszabbak, búzával töltve 75-80 kg-ot nyomnak. Az újsbb, bolti zsákok szélesebbek és rövidebbek, sulytartalmuk kevesebb. Ezek kevésbé differenciáltak, mint a korábbi készitésü kenderzsákok. Például régen sürü szövésű liszteezsákok is készültek. A mai bolti zsákok, minőségre nézve alig különböznek egymástól. A zsákos teherhordás szinte kizárólagosan szemes termények /esetleg krumpli, újabban alma/ szállításából áll. Hosszabb távolságra kézi erővel törté-