Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

ételhordáei alkalom volt a gyermekágyas asszonynak vitt étel.Főleg a közeli rokonok, a szomszédok vittek ás visznek még ma is a gyermekágyas asszonynak ételt,."ind

ig csak délben, kendőbe kötötten; tálon, esetleg fazékban, kézi hordóssal. Ez mindenben megegyezik az egyedülálló, elhagyatott, vagy szegény betegeknek való ételhordással. Az étel-, élelmiszer hordásának, szállításának legelterjedtebb formája a piacolás. A nyirlugosi asszonyok eladásra tejet, tojást, párba kötött baromfit,gyümölcsöt, zöldséget kari kosár

ban /6. kép./, illetve a tejet kantában hordták és hordják ma is a debreceni,nyírbátori,nagykállói vagy a nyíregyházi piacra. Debrecenben a Zsuzsi vonattal hozzák az árut, melynek egy részét már a Faló- gernél, a vonatról való leszálláskor eladják. A kari kosár hántolt füzvesszőből készül, ovális alakú, felfelé szélesedő. Még a II,világháború előtt is sok család

t

volt, ahol otthon, a háznál a férfi fonta. Ka már csak 2-3 férfi készit kosarat Nyirlugoson. A kari kosarat a behajlított alkarra vették és ugy vitték. Hazafelé jövet a piacról vagy a piaccal szomszéö-s birtokCől vásároltakat vitték benne haza. Ujabban a kari kosarakat ÍB, más fajtákkal együtt inkább piacon, vásárokon veszik. Piacra is, de más célokra is nagyobbméretü kosarakat is használtak. Ezek a kosarak abban különböztek a kari kosártól, hogy nem áthidaló, keresztfülük van, hanem kétfülüek, vagy esetleg fületlenek. Ezeket a kosarakat Összetartja az is, hogy alakuk egyformáikor alapból kinövő, felfele szélesedő, bővülő vesszőfonatok. Az is jellemző rájuk, hogy általában hántolatlan vesszőből készülnek, űrtartalmuk változó, elnevezésük pedig azzal függ Össze, hogy milyen termények, anyagok hordására, esetenként tartására használják, Leg-