Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

könnyű-járommal, könnyű munkára. Már csak emlékezetben élnek Nyirlugoson ie a virágokkal, indákkal, monogramokkal díszített, esetleg zöldre festett jármok, szekerek. A díszített járomgallérok eltűnése összefügg az ökrök megritkulásával és a fajtaváltással. A járom részei: járomgallér

, alfa /

all

ja

/, bélfák

. járomszegek

, nyakazeg

. A szekérrudat, tézslákat természetes, villás ágból faragják, de gyakori a vasból készült rudfü is. A járomgallér készítéséhez legalkalmasabb a fűzfa /

fücfa

/. Jármot vásárokon is lehetett kapni, de legtöbben maguk választották ki a megfelelő fát és a kerékgyártóval készitették el. Volt, aki télen maga faragta ki a jármot, de a díszítések mindig házilag készültek. A századfordulón még használták a kökényágból vágott járomszegeket, amit ki-ki maga szerzett be az erdőn. A járom gondozásával nem sokat törődtek, legfeljebb időnként bezsírozták,tisztították.Kifogás utón a járom a rud végén marad vagy felteszik a szekérbe. Néhány évtizede terjedt el a húzatójárom az ekekapával együtt. Házilag készül, kifaragására nem sok gondot forditanak. A nyirlugosiak az elszegényedés egyik jelének tartják az egyesjárom használatát. Az egyesjárom a közelmúltban jelent meg a faluban, csak 2-3 db van belőle. Nem egyesfogatban, hanem a két tehén mellé egy harmadik befogására használják. Ma is nagy szégyennek tartanák, he valaki csak egy tehenet fogna be a szekerébe. A jobb oldalra befogott jószág neve hajszás

, a baloldalié régebben csérás /

csalás

/, ujabban és általánosan emberülső /a fogatot mindig baloldalról vezetik/, Irányitószavak: a hajszás gyeride te! /régebben: hők!/, e csárás csára te! felkiáltásra huz. Befogáskor "M tehenet