Németh Péter (szerk.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson 2. Gazdálkodás. (Jósa András Múzeum Kiadványai 15. Nyíregyháza, 1979)

marhát, de legerősebben a tejértékeaités lehetősége hatott. A magyar marha nem alkalmas tejtermelésre, szemben a nyugati fajtákkal. Amig nem volt tejcsarnok Nyirlugoson, ahol a felesleges tejet eladhatták volna, addig a tejet a borjúnak és a családnak hagyták. A borjú addig szophatott, amig el nem rúgta a tehén. Csak ott választották el hamarabb, ahol kevés tehén volt, és kellett a tej a családban. /Szopáegátlóként szegekkel kivert bőrből kéezlilt kantár

t, vagy sündisznóbőrt alkalmaztak. . 2int ':• kantár

nak nevezik a drótból, fémszalagokból font. huzatásnál a tehenek szájára helyezett kosarat is./ A tej fontos szerepet töltött be a táplálkozásban, különösen a szegényebb családoknál. A vaj és a turó mindennapi táplálék volt. l'ezei munkák idején köcsögökben, szilkékben vitték a mezőre a téfeles túrót

, éa a vajat. Túróval a különböző főtt és sült tésztákat izesitették. A vajat zübölóben /

zürbölő, köpülő

/ készitették, kisütve cserépedényben tárolták és zsir helyett ezzel főztek, -n zürbölő korábbi tipusa többnyire puha bélu iából készült, ugy, hogy a megfelelő méretűre fűrészelt /kb. 15-20 cm átmérőjű, 35-40 cm magas/ hengeres fát fúróval, vi kimélyítették, és fedelet, nyelet készitették Lor. : . a formát váltotta fel a dongákból készült, vásárokon beszerzett zürbölő-tipus. Köpülő híján a vajat tejeectuporban, vagy valamilyen üvegben is készitették, rázassál. .tejhez és felhasználásához gazdag szokás és hiedelemanyag kapcsolódik. /L. ezekről részletesen Bihari ft

. dolg zatót./ Ahol több tehén volt, a felesleges tejet, miután a felét feladta

, a malacok elé öntötték, mivel másként nem tudták értékesíteni, felhasználni.A tejbegyüjtés megszervezése után /1940-es évek elején/ a jól tejelő szarves-