Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

elavult kis Üzemeket részben megszüntették, részben modernebb gépekkel felszerelve egyesitették. Létesültek uj üzemek is. Erőteljes segítséget nyújt a város ipari fejlődésére, hogy a hajtóerőt nemcsak a szén, hanem az országos villanyhálózat is szolgáltatja. A tanácsi ipar többségében kicsi és nagyon kezdetleges felszerelésű volt az államosításkor. Kezdetben csak néhány szakmunkással és még kevesebb megfelelő vezetővel rendelkezett. Kezdetlegessége miatt jónéhány csak u.n. költségvetési üzemként, jobb esetben vegyesipari vállalatként kezdte meg tevékenységét. Csak működés közben, amikor valamelyik gyártmány megerősödött, termelésében megfelelő Jártasságra tettek szert, s képesek voltak nagyobb igényt kielégíteni, akkor erre a megerősödött ágazatra alakult meg az uj üzem. Elsőként 1949 november 8-án alakult a Községi KeQ nyórgyár a Vöröshadsereg uton a Sütőipari Vállalat elődjeként, ahol 13 szakmunkás és 3 adminisztrátor napi 2 műszakban 2 magyar és 2 gőzkemencével 28 q kenyeret és 13.000 db péksüteményt termelt. Később bővült az üzem a Bethlen utcai, az Epreskert utcai, a Szarvas és Dózsa utcai üzemekkel, - valamint komoly fejlesztéssel érték el, hogy ma már közel 500 q kenyeret és 60-65.000 péksüteményt termelnek. A munkáslétszám is meghaladja a 400 főt. 1950 június 10-én 15 fővel létrejött a Cipőipari Vállalat, • mindössze 15.000 forint állóeszközzel és 29.000 forint forgóalappal. Ma már 200 munkásnál többet foglalkoztató üzemmé fejlődött. 1951 áprilisában önállósult 18 fős létszámmal és 2 részleggel /: - gumi és irodagépjavitó - :/ a VAGÉP elődje, a Finommechanikai Vállalat. 10 1952-től tovább bővült /: - kut, gépjavító, motortekercselő, órajavitó, köszörűs és gépjavító részleggel - :/ majd a Nyírbátori