Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Grasselli Miklós ny. mérnök: A Nyíregyházi Dohány-fermentálő Vállalat megalakulása és fejlődése felszabadulástól napjainkig /1975. évi megyei szakszervezeti pályázat/@43

Március 15-ét a megye népe forradalmi hangulatban ünnepelte. Kisvárdán a szervezett munkásság soraiban vöröszászlók alatt felvonultak a dohánybeváltó dolgozói is. Igen kevés adatunk van ezen időszak dohánybeváltó hivatali dolgozóinak mozgalmi életéről. Ennek oka elsődlegesen abban keresendő, hogy a létszámot időszaki női dolgozók alkották. Férfi létszámba tartozó néhány dolgozó /kőműves, ács, lakatos/ szakmájának megfelelő szervezethez tartozott. Le a beváltó hivatalok nem is voltak ipari jellegű üzemek, miután 1938-ig, az ipari jellegű fermentálás bevezetéséig úgyszólván semminemű technikai fel szereléssel, műszaki berendezéssel nem rendelkeztek. Ettől függetlenül minden okuk meg volt az elégedetlenségre, szükségük lett volna a szervezett megmozdulásra. A nők heti 8.- a férfiak heti fizetése 12.- I-t. körül mozgott, amely alig jelenthette a létminimumot. Zajác János lakatos és hegesztő felvilágositó és szervező munkájáért személyes szabadságát áldozta fel és az internáló táborból és börtönbüntetésből csak a felszabadulás után 12 tert vissza. à felszabadulást megelőző idők tragikus eseményei a dohánybeváltó üzem dolgozói közül emberáldozatot is követeltek. Az 1944. szeptember 6-i bombatámadás során életüket vesztették: Benkel István segédmunkás, Vizi Ferenc kőműves, és Bojtos Mártonné revidáló. Kegyelettel és megilletődéssel emlékezünk dolgos, munkás életükre. f

elszabadulást követő idők politikai szervező munkája, a d

olgozók szociális körülményeinek alakulása. A dohánybeváltó telepét elpusztító bombatámadás nemcsak romba döntötte a raktárépületeket, hanem a gyujtó-