Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Puskás Edit a nyíregyházi Krúdy Gimn. tanulója: A Nyíregyházi Dohányfermentáló története megalakulásától napjainkig /1977. évi megyei pályázat/

a termelés és a fermentálás centrumét mintegy meghatározta. Az emiitett 10.000 ha-ból a 9.371 ha dohánytermő terület Szabolcs-Szatmár megyében került beültetésre. Az objektiv adatok természetes következménye volt,hogy 1945. évben a fermentálási kapacitás létesítésére irányuló tervezési munka a Nyíregyházi Dohánybeváltó üzemet jelölte meg fermentálási "központnak". , A Nyírségi Magyar Nép 1949-ben beszámol az épülő dohányfermentálóról ; Május 12-én teszik le ünnepélyes keretek között az uj Nyíregyházi Dohányfermentáló Üzem alapkövét, hogy utána meginduljon a hajrá a három és az ötéves tervben kinőjön a földből a munkások alkotó munkája nyomán Európa egyik legmodernebb dohányfermentáló üzeme itt nálunk, az ország legnagyobb dohánytermő területén. A nyíregyházi fűtött dohányraktár az idevágó eddigi tudományos kutatásokat és kísérleteket főleg a Szovjetunió tudósainak a világhírű krasznodári dohánykisérleti telepen elért páratlan eredményeit hasznosítja. A Dohánytermelési Ipari Központ vezetőségének elgondolásai és irányitása alapján az Iparépület Tervező Intézet bevonásavai epül. 1951. július 1-én megalakult az önálló Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. Az uj vállalat nem foglalkozott termeltetéssel, csak fermentálással, nyersanyaggal történő ellátásáról a budapesti és tiszántúli Dohánybeváltó Vállalat gondoskodott. Ez okozta az első nehézséget, mivel a dohánybeváltó üzemekből különböző időpontokban elindított vagonokat a MÁV összegyűjtötte és igy az egyszerre beérkező vagonok a fermentálási központban torlódást okoztak.Ezért a Dohányipari Igazgatóságnak a minisztériumhoz intézett előter-