Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)
Tamás Mária gimn, tanuló, Tiszalök: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődése a felszabadulás után /1969 évi megyei pályázat/
a gyártott termékek száma, hsnem, ma nincs olyan alkalmazott fajtája az őpiumalkaloidáknak,amelyet a gyár ne tudna előállítani. Az ujjitó mozgalom eredményei mutatják, hogy már 1948-ban az államosítás évében milyen jelentős hatással volt a dolgozókra, hogy a gyárat birtokukba vehették. Az első ujitók: Varga János, id. Hajdú Sándor, Alföldi László, még 821-en követték a husz év alatt és az újításokból elért népgazdasági eredmény a felszabadulás 20 évében közel 20,5 millió forintot tett ki. A fejlődés nemcsak az ópiumalkaloidák, hanem egyéb növónykémiai termékeknél is jelentős. Mig 1943-ban egyedül a mákgubó képezte a gyár termelésének alapanyagát, ma kilencfajta gyógynövényt dolgoznak fel és megindult a szintetikus termékek gyártáss is, amelynek aránya állandóan növekszik és 1970-re az össztermelés közel 50 %-át adja. A megváltozott tulajdonviszonyok, az állami beruházások és a szakmai szinvonal fokozatos emelkedésének legméltóbb kifejezője a gyár termelésének alakulása. Igaz, voltak nehézségek, nyersanyaghiány, beruházások belépésének késedelme, az ellenforradalom stb. mégis az 1943. évi /A háború előtti legjobb termelési év/ termelésének az államosítás második évében /1949/ már 1,4-szeresét termelte az üzem.1964-ben pedig a termelt gyógyszeralapanyagok mennyisége 6,9-szer több, mint 1943-ban volt. Az üzem termékeinek Jelentős többségét exportálják. Termékei eljutnak a világ majdnem minden tájára. Jelenleg közel 40 országba szállítanak világszínvonalon álló minőségű, valutát érő és gazdaságosan gyártott termékeket. 1964-ben közel 1 millió dollár tiszta devizshozama volt az Üzemnek. Kár, hogy 1965-ben ujabb nyersanyaghiány nehezítette a munkát és csökkentette az elérhető eredményt.