Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Tamás Mária gimn, tanuló, Tiszalök: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődése a felszabadulás után /1969 évi megyei pályázat/

tizem, ipari vizmti és tovább korszerűsödött az Üzem. A második ötéves terv volt beruházás szempontjából a gyár történetében a legjelentősebb. Ebben az időszakban 96,3 millió Ft beruházáei összeget kapott az üzem. Ebből épült meg az uj központi raktár, kisérleti üzem,tanlabor, modern pakuratüzelésü kazán és pakuratárolő,dregextraktor és feldolgozó üzem. A megnövekedett mühelyi munkák egészséges körülmények között történő elvégzésének korszerű karbantartó műhely épült. A régi, zsúfolt, rossz világitásu, levegőtlen zajos széntárolóból irodává előléptetett helyiségeket 1964-ben korszerű, kétemeletes igazgatási épület váltotts fel. A vállalat fejlődésének kimutatására legalkalmasabb mérési mód az állóeszközök állományának alakulása a felszabadulás utáni években. Azóta ötvenötszörösére nőtt a gyár állóeszközeinek állománya. Amikor eldőlt a harc és a dolgozóké lett a gyár, az üzemi mérnökök és a falusi pedagógusok vezetésével megindultak a szaktanfolyamok. Idősebbek és fiatalok egyaránt igyekeztek elsajátítani a legszükségesebb ismereteket, hogy az állami beruházással korszerűsített üzemben, magasabb szakmai képzettséggel jobb termelési eredményeket érjenek el. A felszabadulás óta kilenc alkalommal indult szak munkásképző-tanfolyam és 132 hallgató tett sikeres vizsgát. Köztük jónéhány 40 éven felüli dolgozó is. Ezen túlmenően müvezetőképző és továbbképző, valamint lakatos szakmunkásképző tanfolyamon tanultak és tanulnak ma is az üzem dolgozói. A szaktanfolyami képzés a felnőtt oktatás terén csak az első lépés volt a magasabb szakmai színvonal elérése felé. A szaktanfolyamok után a különböző magasabb szintű tanfolyamokon és felső oktatásban vettek részt az üzem dolgozói.