Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Tamás Mária gimn, tanuló, Tiszalök: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár fejlődése a felszabadulás után /1969 évi megyei pályázat/

Amikor a szovjet katonai hatéságok megteremtették az Üzem működésének előfeltételeit, átadták azt a munkássá, által kinevezett 10 tagu termelési bizottságnak. Ez azonban, az akkori politikai viszonyok között még nem jelentette a gyár birtokbavételét. Még voltak tőkés csoportok, akik a háború után maguknak akarták megszerezni a jövedelmezőnek látszd üzemet. Szó volt a jóvátételben történő leszereléséről is. Az 1945» április 4-e után visszatért műszaki vezetők a munkásokkal karöltve dolgoztak ez üzem fejlődéséért. A kommunista és szociáldemokrata párt üzemi szervezetei a munkások által választott üzemi bizottság - amely régi köztiszteletben álló munkásokból tevődött össze %zivós harcot folytatott a gyár áttelepítése, illetve annak leszerelése ellen. Fegyelmezett munkával, SZÍVÓS politikai harc árán sikerűit a gyárat megtartani. A végleges birtokbavételt mégis csak az államosítás jelentette /1948/. Ez adott különösen nagy lendületet az üzem további fejlődésének. Jelentős összegű állami beruházási keretet kapott az elavult régi berendezések felújításához, valamint az üzemi fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül szükséges üzemrészek megvalósításához. Az első hároméves tervben 2,4 millió forintot kapott az üzem, amelyből uj zuzó ós áztató épült a korszerűtlen, nehéz fizikai munkát igénylő régi zuzó és áztató helyett. Az első ötéves tervben 10,5 millió Ft állami beruházásból nyersanyagtárolók, szennyviztisztitó és a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gubófuvó épült. Ebben a tervidőszakban nemcsak a termelő berendezések, hsnem a dolgozók szociális és egészségügyi körülmé-