Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Sándor Gabriella a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimn. tanulója, a Megyei Levéltár honismereti szakkörének tagja: Nyíregyháza malmai. A város újraépítésétől a kapitalizmus koráig /1977. évi megyei pályázat/

"A lakosok mindenféle termésből, bárányból, ménekből a dézsmát kötelesek voltak megadni. A mostani szorult állapotban három esztendőre árenöát köt a méltóságos úr a lakosokkal,és minden esztendő ugyanazon napján 310 rhénee forintokat fizet ki a város a földesuraknak." " A szerződés megkötése a városi elöljárók, a földesúr személyes megbizottjai előtt törtért, nevük aláirásával. Egy contractusrál több másolat is készült, ugyanazt kát jegyző is elkészitette. A város a bérelt regáléval a bérleti idő alatt szabadon rendelkezett. Akárcsak a földesúr, ő is bérbe adta a malmokat a vállalkozóknak. Az örökváltsággal együtt pedig a város megkapta a regáléjogokat is,amelyek bérét egyszerre, a váltságdíjban fizettek ki a földesúrnak. Tehát az örökváltsággal véglegesen megváltozott a bárlet. Megszűnt a regálé fogalom, hiszen a város és a földesúr közötti kapcsolat felbomlott. A megváltott regáléjogok - a malomtartás is - a város tulajdonjoga lett, s mostmár a város élt a bérbeadás jogával. A malom bérlete sok esetben árverésen kelt el a legtöbbet Ígérőnek. Az itt megkötött szerződési pontokat, bérleti feltételeket az árverési jegyzőkönyvek tartalmazzák. 1B41. évi árvetési feltételek az alábbiskí D 1. / Kikiáltandó summa minden malom mellett az e^ász eddigi termesztmányek mennyisége és a készpénz árendának 3/4 része. 2. / A vidékiek a summa 1/10 részét fizetik ki. Helybelieknek csak a feltételt kell aláirni. 3. / Az épület valamennyi hibáját a bérlőnek kötelessége megjavitani. "Igy a malom fedele, kövei, e-