Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Kriveczky Béla gimn. tanuló, Kisvárda: A kisvárdai öntöde története, megalakulástól napjainkig /1977. évi megyei pályázat/

KRIVECZKY BÉLA: "VULKÁN" A NYÍRSÉGBEN A KISVÁRDAI ÖNTÖDE TÖRTÉNETE, MEGALAKULÁSÁTÓL NAPJAINKIG. Idős munkások és a gyár nyugdíjasainak elbeszéléséből, akik együtt nőttek fel a gyárral, végigkísérhetjük a gyár történetét napjainkig. A jelenlegi gyár helyén 1916-ban mészhomok téglagyár alakult részvénytársasági alapon. Körülötte kőolajtermék lerakat és egy kis fürésztelep működött. A helyben talált homoktégla alapanyag nagymértékű kiaknázása következtében hatalmas gödrök és mélyedések keletkeztek a telep területe körül, ahol esőzések slkalmával és télen nagyobb menynyiségü viz gyülemlett fel, mely időnként az épületeket is elöntötte, azért a téglagyártást abbahagyták és seprügyártásra álltak át. 1921- ben alakult e területen Vulkán néven a tulajdonképpeni mai üzem első elődje gépjavitó műhely formájában, melyet Harmati Lajos nevü gépész /később technikus/ vezetett. A gépjavitő műhely dolgozóinak a létszáma abban az időben kb. 32 fő, akik között már egy vasöntő is volt, ezért a műhely kis mértékben saját öntésü gyártmányokat tudott előállítani, pl. tüzhelyplatot, kályhaajtó keretet. 1922- ben építették az első favázas, fenyőzsindelyes temperkészitő műhelyt, mely kb. 10-12 m-es lehetett. Jellemző, hogy egy embernek az volt a dolga, hogy a pattogó szikrát locsolja, nehogy az épület tüzet fogjon. Ez az ember nemcsak a tőkéstársaság tulajdonát védte, hanem a