Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Ákos Erika gimn. tanuló, Nyíregyháza. Keletmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat története. /Honismereti Diáktábor, 1978. évi megyei pályázat/

A vállalat egyik legnagyobb beruházása, amely 1976ban kezdődött és napjainkban is tart, átadási határideje 1979., a Mezőgazdasági Abroncsgyár. Nagyságára jellemző, hogy egymilliárd kétszázmillió forintos beruházás. Elkészülte után amerikai licence alapján világszínvonalon fogja gyártani a mezőgazdasági abroncsokat. A hazai beruházásokon kivül a vállalat jó munkája alapján kiérdemelte azt, hogy résztvegyen Szovjetunóiban az orenburgi gázvezeték építésében. Ez a feladat tovább öregbitheti a vállalat hírnevét, nemcsak hazánkban, de külföldön is. A gázvezeték építésén kívül a vállalat dolgozói lakásokat, óvodákat, és bölcsődéket is építenek. A vállalat profiljának és feladatkörének megfelelően al8kitotta ki termelő szervezeteit, amelyek részben hagyományosak, részben ezakositottak. A hagyományos felépítésű egységek: - vezeték építési, . - mélyépítési, - magasépítési. A szakosított egységek: viz, gáz,ceatorna, villanyszerelés, festő-mázoló,víz és hőszigetelés, bádogos, burkoló, üveges, aszfaltozó, vasútépítő, asztalos-lakatos szakterületi feladatokat látnak el. A munkahelyi termelő tevékenységet kiszolgáló és karbantartó részlegek segítik. Pl. gép és járműjavító üzem, szállító ás földgépüzem, betonkeverő üzem, betonacél előregyártó üzem, telepi raktárak. Az iparvágánnyal rendelkező Nyíregyháza Tünde utcai központi telepén helyezkednek el a központi raktárak ás különböző üzemek. Létszám, bérgazdálkodás. Minden gazdasági tevékenység alapja, létrehozója az