Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Ákos Erika gimn. tanuló, Nyíregyháza. Keletmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat története. /Honismereti Diáktábor, 1978. évi megyei pályázat/

ÁKOS ERIKA : KELETMAGYARORSZÁGI KÖZMŰ ÊS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT TÖRTÉK

ETE I. A beruházás szükségessége. Miért épült? A társadalom fejlődését alapvetően meghatározza az ipar fejlettsége ée a fogyasztási javak mennyiségi és minőségi összetétele. A IV. és V.ötéves terv feladatai között egyre sürgetőbbé vált a közműellátás elmaradottságának felszámolása, a közmüépitő kapacitás szűk keresztmetszetének kibővítése. Egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy e célokat, valerr.int a magaeéoitési kivitelezést kiszolgálni csak magas fokon iparosított mélyépítéssel, korszerű mélyépítési munkagépekkel lehet. Látta ezt a Gazdasági Bizottság is és ezért határozott ugy, hogy az országban hat közmű- és mélyépítő vállalatot kell létrehozni, köztük a KEMÉV-et. Alakulásakor keveset irtak róla az újságok, mert ez az időpont, vagyis 1970. október 1 egybeesett az egész országot izgalomban tartó hatalmas árvízzel. Az újjáépítés vezetője Tóth Kálmán volt, akire ugyanakkor róttak ki egy másik fontos feladatot is, miszerint őt bizták meg a születendő vállalat irányításával, vezetésével. Az Alapitási Határozat szerint a vállalat működési területe Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Boreod-AbaujZemplén megye. A vállalat alapításakor kötelezettséget vállalt: az alapítást követő 5 éven belül eléri az 500 millió Ft-os termelési értéket. A vállalat tevékenységi körét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium határozta meg.Eszerint a vál-