Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

A táblázat jól mutatja a város fokozódó iparosodását. A gyors fejlődés társadalmi szükségszerűség volt. A fejlődés sok feltétele adott volt, s vezetőink igyekeztek ezt kihasználni, illetve továbbfejleszteni. A jelentős munkaerő-tartalék kinálta munkaigényes iparágak icetelepité8ét

t - lehetett támaszkodni a régi hagyományokra /: - pl. élelmiezeripar, stb. - :/, a kisebb helyi vállalatok, KTSZ-ek pedig ügyes szervezésükkel tették lehetővé a fejlődést. 1972-ben Nyíregyházán már 3534 magán- és személygépkocsi, 1674 motorkerékpár /100 kö*bcm-nél nagyobb/, 14 970 televízió, több mint 20 000 rádió, még több hűtőszekrény,háztartási gép volt, ami szükségessé tette a szolgáltatóipar kiépítését.Igy ezekben az években megkétszereződött az üzemek, KTSz-ek által végzett szolgáltatások értéke. 1965ben kb. 249 millió forint értékkel szerben 1970-re 418 millió forint, 1974-re 536 millió forintot tettek ki. A városban dolgozó magánkisiparosok /: - a második ötéves terv közepétől ujrs adtak ki kisipari engedélyeket, sőt kedvezménnyel segítették munkájukat - :/ is fontos szerepet töltenek be a lakosság ellátásában. Munkájukkal kisegítették a szocialista szektorokat. A helyi ipar alapvető feladata a lakosság javitóezolgáltató igényeinek kielégitése. Számuk az utolsó évtizedben a következőképpen alakult: 35