Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Jósvai László középisk. igazgató, Nyíregyháza: Nyíregyháza ipari fejlődése a felszabadulás után /összegezés, külön felkérésre/

Az országos, a megyei segítségnek és a város erőfeszítésének eredménye, hogy Nyíregyházára számos korszerű üzem települt, s jelentős fejlesztést valósíthattak aer. a már működő üzemek ás az ipari szövetkezetek. Sor kerülhetett a cipőipari vállalat bővitésére, s Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat uj telephelyének létesítésére, csarnokkiépitésére a VAGÉP Vállalatnál, üveg technikai és oxigén üzem létrehozására az UNIVER

SIL Szilikátipari Vállalatnál. Vissza nem térítendő központi segítség tette lehetővé a város legnagyobb jövőjű ipari létesítményének a Hajtómű és Felvonógyár /: - HAFE - :/ nyíregyházi üzemének megvalósítását. A közel 150 milliós beruházással a déli ipartelepen épülő objektum a kezdeti szerényebb keretek között is eleget tudott tenni hazai és külföldi megrendeléseinek. A külföldi kereskedelem is nagy figyelemmel kiséri a konveyor-gyártás megindulását, s bizonyára hosszú időre biztosit munkát a vállalat munkásainak. Jelentős fejlődésen ment át az építőipar. A két minisztériumi vállalat /: - magasépítő és mélyépítő vállalat - :/ komoly ipartelepet létssitett a déli ipartelepen, mely biztosítja a folyamatos anyagellátás.t, s előkészítést. N8gy vállalattá nőtt az építő és szerelő vállalat, s megalakult a nyiregyházi tanácsi építőipari vállalat is. Mintegy 4000 ember kap állandó munkát az építőiparban. Városunk fejlődésének egyik mutatója a foglalkozási átrétegeződése, melynek következményeként az agrárnépesség aránya 14 %-ra csökkent, az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránys viszont 40 %-ra növekedett.