Németh Péter (szerk.): Ipari üzemtörténet. (Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban 7. Jósa András Múzeum Kiadványai 14. Nyíregyháza, 1979)

Kovács Ágnes gimn. tanuló, Nyírbátor: Adatok a nyírbátori "Boni" gyár történetének megírásához /1978. évi megyei pályázat/

lésének biztosítására megkülönböztetett figyelmet fordítottak. A II. világháború idején a gyár hadiüzem volt, termékeit különösen a rum és likőrgyár készítményeit s honvédség részére kötötték le. A gyárban szocialista érzelmű, /kommunista/ magatartású dolgozók tevékenykedtek, igy Busák György kőműves, Tisza Sándor villanyszerelő,Matolcei Miklós asztalos. Busák György tsgja volt 1919-ben a községi direktóriumnak is. Tevékenységüket, érzelmüket, hovatartozásukst a gyár dolgozói és Knap Károly igazgató ismerte jól. A felszabadulás után, a kezdeti nehézségek után beindult a termelés a "BONI" gyárban is. A gyár 1949-ben lett államosítva, ezen időpontig a Magyar Cukoripari Részvénytársaság tulajdona volt. Államosítás idején a gyár létszáma: - irodai alkalmazott 41 fő - Olajgyár: 43 fő - Ipari szeszgyár: B fő - Mezőgazdasági szeszgyár: 8 fő - Gyümölcs-szeszgyár: 5 fő - Malom: 10 fő - Rum és likörgyár: 8 fő - Kenyérgyár: 25 fő összesen: 148 fő volt. Az államosítás végrehajtásával végérvényesen a nép tulajdonába került a gyár, mely döntő jelentőségűvé vált