Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

5. Csevegés múzeumunk érdekében is I-IV. /1908/

Egy kis magasra felnyúló fülű edény egy nagyobb tállal leborítva találtatott, ópen olyan, mint a milyeneket Nyíregyházán hat különálló a Krisztus előtti évezred második feléből származó temetőkben; - a közvágóhíd, a nagy laktanya, a Lichtmann Dezső sertés hizlalda területén, a néhai Trajtler Samu Érkerti szőlőjében, az Epreskert- és Nyirfa utca végén nagy számmal találtak. A harmadik edénynek éles hasa felett, nyolc csoportban, hegyével felfelé dült helyzetben álló háromszögök ostáblaszerü bekarcolatokkal van diszitve. Az éles has alatt három sorban ferdén vonuló, kerülék alakú sürün egymás mellé helyezett homorulatok képezik a diszitést; ezek alatt .pedig több sorban egymástól távolabb álló, harántul körül futó vonalakat látunk. A háromszögek csúcsai között pedig elmosódott köralaku karcolatok vannak. La Tene izlésü edényeken ilyen diszitést sehol sem láttam. Ezen edény arra vall, hogy azon időben nálunk az agyagedény ipar magasabb szinvonalon állott, mint a svájci Neufchateli tónak őszaki végén fekvő "Mária" falu mellett levő La Tene-ben. /A tónak szélein levő sekélyvizű részleteket az ottani francia halászok La Tene-nek nevezik. Nálunk a "Tiszaháton" langónak/. A múlt századnak közepén itten találtak először özönével olyan tárgyakat, melyek kétségtelenül a Kr.e. évezrednek második feléből származóknak bizonyultak. Ebből származott az, hogy La Tene korszakról később La Tene Ízlésről beszéltek és azt hitték, hogy ezen cultura innen terjedt szót a szélrózsa minden irányába, tehát hozzánk is. A mi hasonló izlésü leleteink azonban ezen nézetet megcáfolják, mert a nyíregyházi égetett embercsontokat tartalmazó edényeinkben "cyprea monetát" kaurit találunk, amely kagylókat az indiai tengerből halásznak és Afrika keleti részeiben apró pénzül használnak, tehát a neufchateli tóból nem kerülhettek, de találunk olyan nem átlátszó jellegzetes dia zi-