Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

5. Csevegés múzeumunk érdekében is I-IV. /1908/

De idea mégis ran, még pedig az, hogy bár szállana meg vármegyénk közönségének müveit rétegét, mely értelmes földmivelő népünkkel folytonos érintkezésben áll, és egyedül bir befolyással, tehát a földbirtokosokat, lelkészeket és tanítóinkat a szentlélek segítségével az idea, hogy meg kellene menteni azn enyészettől a földméhóből felszínre került azon bármily jelentéktelennek látszó tárgyakat, melyeknek további felhalmozása - eddig összegyűlt őskori okmányainknak szaporításával - fényesebb cáfolata lesz az elbizakodott nyugoti u.n. kultur népek azon állításának, hogy a keleti népek, a melyek közé mi magyarok is tartozunk - művelődésnek akadályai ; tehát mars haza Ázsiába. A mi muzeumunk sok olyan őskori tárgyat őriz, a melyek azt bizonyítják, hogy a még Tacitus szerint a Krisztus utáni első századokban, a ma büszke, minden más népet lenéző germán - német - még a barbárság fertőjében fetrengett. Akkor, a mikor a "Nyir" volt hidja a keletről közép Európába hatoló culturának. A régészet nem tudomány, de szolgálatában áll a történelemnek azon idejéről, amelyről irott feljegyzések hiányoznak, tehát csak a sportnak egy neme. Legnemesebb sport a szivarvéggyüjtés, mert ezzel az öreg honvédeknek élethalál harca annyira meg van jutalmazva, hogy Örömünknek szomorú mosollyal adhatnak kifejezést. A levél-bélyeggyüjtés sem utolsó dolog, mert van olyan ócska levőibélyeg, a melyért száz forintokat adnak. Némely ilyen gyűjteményért vagyont áldoz egy rajongó, mert hát egy bolond százat csinál. Kultúrnép kezdte ezen magasztos kultuszt, tehát csak culturcélt szolgálhat. De ezen levélbélyeggyüjtő társulatnak egyik tagja sem árulja el azt, hogy hány arasszal tolta előbbre a kultúrát, mennyivel bővítette az ösmer reteket. A gummirádlizás is a sportnak körébe tartozik, a mi igen hasznos a fiakkereknek. Hát még a kártya, egyik sir, másik nevet, de a kultúrának nem árt.