Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

3. Csevegés múzeumunk érdekében is I-VII. /1908/

hogy "Extra Betuliam non eat vita, ai eat vita non est ita". Mert hát köztudomású dolog, /ha ugyan még emlékezik reá valaki/,hogy 1817-ben, akkor a mikor a dus Alföldről az éhen hálástól özönével menekültek ide emberek, barmok, amely eset 1865-ban kisebb mértékben ismétlődött, itt az áldott Nyirben - a hol nincsen egyszer hopp, máskor kopp - senki sem halt meg éhen. És ha mostan évenkint ezer számra menekülnek ki Amerikába,ennek oka a nagyhatalmi viszketeg, a mitől nem vakarózással, de csakis szökéssel lehet szabadulni, vagy pedig ököllel, a melylyel pedig a repülő Uchatius ágyúgolyót kevés jongleur.tudná viszszadobni oda, a hova kellene. A "Szuronyszegezz"-nek ideje 1849. óta lejárt. A legvitézebb ós leglovagiasabb északamerikai rézbőrű indiánt megsemmisítette a tutyimutyi satnyább szervezetű,de magasabb culturfokon álló európai, ugy mint a mexikóiakat: a perui inkák birodalmát; az ujzeelandi vitéz maorikat. A Üli put japánokat is fel akarták falni, a kik még ezelőtt 40 évvel ópen olyan, maradiak voltak mint a chinaiak, a kikkel rokonfajuak. A japánoknak - nemzetével együttérző - császárja, belátván, hogy fogpiszkálóval kard ellenében sikeresen küzdeni nem lehet, alattvalóival, nagy anyagi áldozattal elsajátíttatta Európának összes tudományát, ugy, hogy sok tudományos téren a japánok már is vezető szerepet visznek. Nincs az a tudományos tér, a hol ma a japánok ki ne tűnnének; sőt ki ne magaslanának az európaiak felett. Nem riadva vissza óriásoktól, sikeresen felmutatták a törpe testalkatúak a szellemi felsőbbségnek sikerét a nyers erő felett. Mi se igyekezzünk tehát buzogánynyal, vagy nagy hanggal védekezni a szélrózsának minden irányából reánk zúduló ostromoktól; mert őaeinknek harci erényei már csak régen sirba szállott dicső emlékek, amelyekkel csupán ők, de nem a Bécs e.lőtt hasra boruló mai magyarkák dicsekedhetnének. Nem mondom, hogy a kincsekért hadjáratokat intéző ős