Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

26. Múzeumunk érdekében. Hun és gót emlékek Szabolcsban /1917-1918/

kesitették. Sisaknak nyoma eddig egy honfoglaláskor! sirban sem találtatott, valamint lábbelinek, lópatkőnak, ijjnak,érc, bőr vagy fapaizsnak sem. Három sirban azonban a mellkason csaknem párhuzamosan több különböző hosszúságú, végein átlyukasztott, ujnyi széles csontléceket, melyek egy Bölcs Leó által is emiitett nemez vérten, a nemeznek összegyüremlését akadályozhatták meg épen ugy, mint a halhéjak a mai női vállfüzőknél. Egy esetben ilyen hosszú csont lemez feküdt hosszában a bal alszáron is. Nyeregnek csekély maradványa, valamint egy olyan sarkantyú, mely az Árpádházi királyok idejében divott,csakis egy bodrogvécsi sirban Dókus Gyula által találtatott, valószínűleg a X-ik századnak végéről. Jellegzetes honfoglaláskori kengyelpárt /néha felemásat/ minden lovaa sirban találtunk, de soha sem a lő mellett, hanem a legkülönbözőbb helyekre dobva, de soha sem egymástól távolabb, mint azt egy általvető kengyelszij engedhette. Majdnem minden sirban akad vashevedercsatt, amiből azt lehet következtetni, hogy nyereg helyett pokrócot erősítettek a lónak hátára és átalvető kengyeleket használtak. Nyilak csaknem minden sirban voltak, falevél, páncélszuró, vagy madarak elejtésére alkalma8 legyező alakúak, de nyolcnál többet egy esetben sem. Nyiltartó tegez két esetben fordult elő a csontváznak baloldala mellé helyezve. Ezüst tarsoly lemez három akadt, mely acélt,kovát és kis kést tartalmazott, A lemez a bőrtarsolynak előlapját képezte. A kardot, taraolyt, tegezt tartó övazijakat diszitő igen sokféle ékes ezüst lemezek, akiázva voltak a bőrazijra erőaitve. Ezek azonban nem a derékon, köröskörül, hanem többnyire egy csomóban a derék táján találtattak; tehát összegyűrve helyeztettek a hullára. A kardok is hol a bal, hol a jobb oldalon, különböző magasságban lettek a hullához téve. Minden tartozék csak akkor tétetett a sirba, mikor a