Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/

Erdélyből Gombás, /Alsó-Fehér/ bugafővel állott. Kiss Lajos múzeumi őrrel június 27-én menten ki Kenézlőre, de a szakadó eső csak fél napig engedett dolgozni. Szeptember 4-én ismét kimentünk, ismét esőt vittünk magunkkal és kis hljja, hogy mint garabonciás diákokat ki nem vertek bennünket a faluból. Szeptember 22-től 28-ig az idő megbecsülvén magát,szép eredményt értünk el. Előbbi ásatások alkalmával szerzett tapasztalatok alapján csakhamar megállapitottuk, hogy soros temetővel van dolgunk és azt, hogy ugy mint másutt a Nyirben, a dél-északi irányba vonuló sorsorok egymástól 3 méter távolságra, az egyes airok pedig a sorokban 2 méternyire esnek. A Golecz ekéje által felvetett két első sir északról délre vonuló barázdában egymástól 16 méter távolságra esett;itt tehát kilenc sirra lehetett számítani; azonban ezen vonalban ujabb sírokat nem találtunk, még pedig azért nem, mert azon időben, mint azt több helyen tapa8ztaltam, a airokat igen külömböző mélységre ásták. A futó homokban sekély mélységre ásott sírokat a szól már századok előtt elpusztította és a mély sirok voltak azok, melyeket az eke most dult fel. öt hézagos sirsorra akadtunk egymástól 3 méter távolságra, 2, 2, 2, 4 és 1 sírral. Miután nyugotra 3 méter távolságra uj sorra nem akadtunk, azt hittem, hogy a temető tovább már nem terjedt. Virányi nem veszítette a kurázsiét, hanem nyugotra másik három méter távolságra kutatva csontvázra akadt. Ebben a sorban a sirok jóval mélyebbre lévén ásva, hézagok nem voltak ós 14 sirt találtunk egymástól 2-2 méter távolságban. Ezek közt 5 lovas, mig a temető másik részében csak kettő találtatott. ügy látazik, hegy a temetőt hat méter széles ut osztja két részre, amely a 8zegényebbeknek aekélyebb sírjait a vagyonoaabbakótól elválasztotta. Hogy találunk-e itt több sirsorokat a beköszöntött