Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/

Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézion II. Biztosra Tehető az, hogy Zobulch vezér nem hátulról taszította seregét előre, mint azt a mai babérkoszoruzott mótermázsányi érdemrendekkel telerakott félistenek teszik, hanem sutra nem húzódva, a seregnek élén, a mai napon Szegfarkának nevezett tájon lobogtatta akkor még aaját fiai által cserben nem hagyott zászlóját. Szabolcs vezér a Bodrogközön azon törte sikeresen fejét, hogy miként szerezzünk hazát; ma pedig azon töprengünk, hogy miként kell azt a legsikeresebben szétmarcangoltatni. Elesmérem, hogy ez buta beszéd, tehát ezt ezennel ünnepélyesen visszaszippantom, mert hiszen vannak olyan praecedenaek,amikor Talaki azt mondja, hogy nem szándékosan bélyegzett valakit gazembernek. A lovagias elégtételt móltóztasség részemről elfogadni. Anonymusnak azon állítását, hogy Szabolcs vezér két évig, tehát huzamosabb ideig tartózkodott seregével a Bodrogközön, el kell fogadni, mert ilyen aránylag kis területről - annyi honfoglaláskori lelőhelyet és leletet hazánkban nem ösmerünk. Bodrogvécs, Karos, Kisdobra, Agárd, Nagykövesd, Dokus Gyulának öntötte honfoglaláskori kincseit. Ujabb időben pedig Virányi János nászom éberségének és Fábry Károly zalkodi földbirtokos barátom szívességének köszönhetünk 33 különböző szijdi8zitést, 23 lencse alakú és mekkoraságu aklaszeget, amilyenek Dókus Gyulánál egy bodrogvécsi honfoglaláskori sirból került nyeregkápának bőrbehuzatát diszitik. Egy rossz ezüst szalagból készült karperecet, két kengyelt és két zabolának töredékét. Ezen tárgyak a "Szegfarkány" a homok fuvásban a talaj felületén szétszórva találtattak. Azt, hogy a pásztorgyerekek mit és mennyit hurcoltak innen széjjel, kitudni nem sikerült.