Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

20. Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézlőn I-III. /1913/

Anonymus és honfoglaláskori temető Kenézion II. Biztosra Tehető az, hogy Zobulch vezér nem hátulról taszította seregét előre, mint azt a mai babérkoszoruzott mó­termázsányi érdemrendekkel telerakott félistenek teszik, hanem sutra nem húzódva, a seregnek élén, a mai napon Szegfarkának nevezett tájon lobogtatta akkor még aaját fiai által cserben nem hagyott zászlóját. Szabolcs vezér a Bodrogközön azon törte sikeresen fe­jét, hogy miként szerezzünk hazát; ma pedig azon töprengünk, hogy miként kell azt a legsikeresebben szétmarcangoltatni. El­esmérem, hogy ez buta beszéd, tehát ezt ezennel ünnepélyesen visszaszippantom, mert hiszen vannak olyan praecedenaek,amikor Talaki azt mondja, hogy nem szándékosan bélyegzett valakit gaz­embernek. A lovagias elégtételt móltóztasség részemről elfogad­ni. Anonymusnak azon állítását, hogy Szabolcs vezér két évig, tehát huzamosabb ideig tartózkodott seregével a Bodrogközön, el kell fogadni, mert ilyen aránylag kis területről - annyi honfoglaláskori lelőhelyet és leletet hazánkban nem ösmerünk. Bodrogvécs, Karos, Kisdobra, Agárd, Nagykövesd, Dokus Gyulának öntötte honfoglaláskori kincseit. Ujabb időben pedig Virányi János nászom éberségének és Fábry Károly zalkodi föld­birtokos barátom szívességének köszönhetünk 33 különböző szij­di8zitést, 23 lencse alakú és mekkoraságu aklaszeget, amilye­nek Dókus Gyulánál egy bodrogvécsi honfoglaláskori sirból ke­rült nyeregkápának bőrbehuzatát diszitik. Egy rossz ezüst sza­lagból készült karperecet, két kengyelt és két zabolának töre­dékét. Ezen tárgyak a "Szegfarkány" a homok fuvásban a ta­laj felületén szétszórva találtattak. Azt, hogy a pásztorgyerekek mit és mennyit hurcoltak innen széjjel, kitudni nem sikerült.

Next

/
Thumbnails
Contents