Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

18. Honfoglaláskori temető Micske pusztán I-IV. /1912/

Az egyik kard csaknem egyenes, egy élü, keresztvasa rövid, markolata előrehajló, tehát kétségtelenül a honfoglalás idejéből származik. A másik kard két élü, keresztvas nélkül, a penge közepén végigfutó kiemelkedéssel és közvetlen hozzátapadt,de apró darabokban levállott vas hüvellyel. Ha nem honfoglaláskori soros temetőben, a többi sírokkal nem egy sorban és nem ugyanolyan mélységből került volna, meg lehetne esküdni arra, hogy a Kr. előtti évezred második feléből származó u.n. La Téne izlésü vagy némelyek szerint Kelta kard, a mit azonban csak akkor leszek köteles elhinni, ha ezt előttem egy Kelta vitéz kelta nyelven fogja bizonyitani, amely nyelven ma már tudtommal senki sem diskurál. Ezen kard szerény nézetem szerint honfoglaláskori leleteink között unikumnak tekintendő, dacára annak, hogy egyik nagytudományú és nagyhírű tudósunk unikumokban nem hisz. Már pedig minden unikum addig, nig a második példányt meg nem találják. A kedvezőtlen hideg szeles időjárás miatt csak április 18-án rándulhattam ki a lelőhelyre, ahol Nánássy Sándor a további kutatásban az nap, de még másnap is támogatni szives volt. Meg lett állapítva az, hogy az eke által feldúlt két sírban, amelyeknek egyikében az ép koponya és a honfoglaláskori kard, a másikban az előbbinél ezer évvel előbbi korszakbél származónak látszó második kard találtatott, a csontvázak fejjel nyugatnak, lábbal keletnek voltak kinyújtóztatott helyzetben eltemetve. A kutató árkokat észak-déli irányban húzattuk. Nánássy Sándorral ! minden egyes sirról közjegyző által hitelesítendő jegyzőkönyvet vettünk fel, de miután "Maga kárán tanul a magyar" és ón is utódjának vélem magamat, akik iránt érdeklődöm, nem akarom az olvaaót azon kellemetlen helyzetbe sodorni, amilyenben érzem magamat, akkor, amikor 100 megásott sirnak inventáriumát kell végig olvasni, ós folyton ret-