Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
17. Régészeti kirándulás Bökönybe I-III. /1910/
ügy látszik, hogy a civilizációt ma Dreadnoughtokkal, ágyukkal, géppuskával stb. terjesztik azok, akik keresztet vetnek ugyan, de keresztre feszítenének mindenkit, aki kapzsiságuknak útjában áll és hullákkal trágyázzák a civilizáció talaját. Jaj beh büdös! Forduljunk el ezen undok képtől éa térjünk vissza a tiszta víznek forrásához, ami nálunk azon vizvála3ztó vonalon és annak legmagasabb pontján Nyirlugos határában van, amely pont a tengerszine felett 185 méter magasságban van, mig Tokajnál a Tiszának középmagassága csak 96 méter. Több százra menő 50-100 méter mélységű kutjainknak,valamint Nyiregyházán két 400 méternél mélyebbre, Debrecenben pedig 900 méterre hatoló sikertelen artézi kut fúrási kísérleteinknek bizonysága szerint; a Nyir alatt nincsen femmiféle édes vizű tenger, hanem különböző számú és vastagságú agyagrétegekkel megszakított, vizet átbocsátó homokrétegek, amely homokréteg^ v b en a magasabban fekvő helyekről a viz a hydrostátika törvényei szerint a mélyebben fekvő helyeken ftdja fel magát, arányosan az alől-felől agyagrétegekkel határolt homokrétegek aranyában. Ez a viz nagy geológiai kérdés - bármilyen különösnek látszik is - összefüggésben áll a régészettel, aég pedig azért, mert Nyiregyházán a Szerencs és Kisvárda felé vezető vasút összetalálkozásának közelében furott kútból 28 méter, gróf Dessewffy Miklósnál Balsán 48 méter, Kállay Andrásnál a Nagyhalászi Telektanyán 50 aéter mélységből hozott fel a furó csaknem diónyi mekkoraságu fadarabokat, amelyek nincsenek ugyan még szakértőileg megállapítva, de tölgyfa korhadékoknak látszanak. Hosszadalmas, tehát unalmas lenne, hogy itten aNyírnek keletkezésére vonatkozó theoriát tárgyaljuk - majd más alkalommal. - Annyi azonban kétségtelen, hogy millió évekre terjedő idő telhetett abban, mig az akkori növényzetre 50 méter magas homokréteg rakódhatott fel.
