Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)

17. Régészeti kirándulás Bökönybe I-III. /1910/

kantyunak egyik ága rövidebbnek tünt fel, mint a másik, tehát a lovasnak nem nagyon kellett a sarkát a ló felé forditani,hogy azt összeszurkálhassa. Ezen kivül több szinezüst kis csatt is került napfényre. Tudtommal példátlan körülmény az, hogy ezen tárgyak teljesen hófehér chlorezüstté lettek átváltozva, mert a napra kitéve előbb lilaszinüvé, órák múlva pedig feketévé váltak és ujjaink között szétmálva porrá lettek. Egy cserép edénynek több apró töredékéből, napok múlva egy a római terra sigiHátakhoz hasonló, de nem mázos, némileg levesestál alakú, kis talpú edényt lehetett összeállítani, pereme alatt körül benyomkodott u.n. ökör szem diszitéssel, ez alatt pedig felöemerhetetlen, elmosódott benyomkodásokkal. Származási korát dr. Rómer Flóris meg nem állapította, de pár év múlva, pár hetet Berlinben töltve, egy ottani múzeumban hasonló nagyságú, alakú, vastagságú, domború diszitéssel ékitett fényes felület- edényt láttam, a melynek pereme alatt a Geszterédihez hasonló u.n. ökörszem ornamentika futott körül. Rögtön futottam az akkori ottani Rómerhez, aki azt monta, hogy az ő edényük Mainzból került, V-ik századbeli római érmek társaságában; a geszterédi edény azonban csak V-ik századbeli barbár utánzat; mert a rómaiak edényeiket nem benyomatosan, hanem domborúan díszítették. Ezzel a geszterédi síroknak kora kétségtelenül meglett állapítva. Ilivel a Kr.utáni V-ik században a kunoknak nálunk még se hire, se hamva nem volt, hanem akkor itten nem az osztrák, hanem Atilla volt az ur, nyilvánvaló, hogy a geszterédi sírhalmok eredetileg hun halmok voltak és csak később ferdültek át kunhalmokká. A geszterédi megmentett leleteket dr, Rómer Flóris a nemzeti múzeumban helyezte el akkor, amikor báró Vécsey Józsefnek bábasága alatt a Szabolcsvármegyei Múzeumnak eszméje megszületett.