Csallány Dezső: Jósa András múzeumi és hírlapi cikkei 1908-1918. (Jósa András Múzeum Kiadványai 13. Nyíregyháza, 1978)
13. Adatok a Szabolcsmegyei őshalmokról /1910/
Veréb Antal rakamazi gyógyszerész barátomnak támogatásával gróf Dessewffy Miklós urnák jelenlétében történt a semmi következtetésre sem jogosító ásatás. Mintegy három méter mélységben egy sikban három, fejjel északnak, lábbal délnek, kinyújtóztatott helyzetben fekvő, elkorhadt, tehát ki nem emelhető csontvázat, minden legkisebb sir melléklet nélkül találtunk. Gróf Dessewffy vette először észre, hogy az egyik eltemetése előtt már - le volt fejezve, mert függélyes helyzetű feje nem a lába felé volt arccal irányítva délnek, hanem északnak. A leletből tehát semmi következtetést a halomnak korára nem vonhattunk. Gróf Dessewffy Miklós tisztelt barátom, aki kiváló éreaszakértő és az ősrégészet iránt ia melegen érdeklődik, elhatározta, hogy az 0ro8 község kötelékéhez tartozó mintegy 5000 holdnyi birtokának Nyírjes nevü részén levő két őshalmot saját költségén nem kincskeresés, hanem a szabolcsmegyei őshalaok kérdésének tisztázása végett megásatja, mert az eddig feltárt 18 őshalom, melyeknek ásatásában részt vettem, igen különböző; 2 bronzkorszaki, 6 hun, 1 góth, 1 népvándorláskorinak bizonyult, a többinek származási korát majd csak az egyenként kevéssé tájékoztató, de összevetett leletek és leletkörülmények fogják lassanként megvilágítani. Az egyik nyirjesi névtelenhalom , melynek megásatásához f. hő 17-én 12 napszámossal fogtunk és négy napig tartott, 4-5 méter magas és mintegy 50 méter alapátmérőjü. Körülötte ároknak nyoma sincs, mint azt a karászi honfoglaláskori GarahaIómnak kivételével valamennyi szabolcsi - mintegy 60 - őshalomnál észleljük: tehát a halom csakiB a közvetlen környezetnek lehámozásából emeltetett. Az ásatást Klar Gusztáv nagybérlő és földbirtokos, Kiss Mihály intéző gazdatiszt urak és én intéztük. A grófot a zord idő miatt csak akkor akartuk Vencsellőről kifárasztani, ha a találni remélt 8irra fogunk akadni.
